Röviden
A 6-os karton a hálózati nyilvántartás alapdokumentuma volt. Az 1973-tól érvényes szabályzat szerint „minden beszervezett személyről ki kell tölteni, valamint azokról, akiknek beszervezése meghiúsult”[1]. Az ÁBTL főigazgatója szerint „a hatos karton a hálózat, azaz az állambiztonsággal titokban együttműködő személyek nyilvántartása volt”[2]. A karton elején a személy adatai, a hátoldalán a beszervezés részletei szerepelnek[3].
A legfontosabb: a nyilvántartásba vétel önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen dolgozott az állambiztonságnak[4]. A kartonból nem derül ki, „hogy egyáltalán jelentett-e az illető”[5].
A karton mezőről mezőre
Az alábbi kartont mi készítettük az 1972-es szabályzathoz mellékelt kartonminta mezőfeliratai alapján. Nem valódi irat: minden adata kitalált. A nyitottaktak.hu-n megjelenő valódi kartonok elrendezése, kézírása és korábbi változatai ettől eltérhetnek.
Interaktív demonstráció
Kattints a karton bármelyik mezőjére. Megmutatjuk, mit jelent, mire használták, mi olvasható ki belőle, és mit nem bizonyít önmagában.
Előlap
Hátlap · a beszervezés adatai
Saját készítésű demonstrációs karton. A mezőfeliratok a BM 0012/1972. sz. parancsához mellékelt kartonminta szövegét követik; az elő- és hátoldalra bontás az ÁBTL 2026-os bemutatóját követi. Minden kitöltött adat kitalált, Példafalva nem létező település, és a fedőnév sem valódi személyre utal. A valódi kartonok elrendezése, kézírása és korábbi változatai eltérhetnek.
← Válassz egy mezőt a kartonon.
01 / 12 · előlap
Fejléc és minősítés
- Mit jelent?
- A kartonminta fejléce szerint az irat csak a Belügyminisztérium állambiztonsági szerveinek használatára készült, és a legszigorúbb titkossági jelzést viselte. A kartonmintán a fejléc után álló „6.” jelzi az űrlap típusát[1].
- Mire használták?
- A titkossági jelzés meghatározta, ki férhetett hozzá a kartonhoz. A jelzésből arra lehet következtetni, hogy a hálózati nyilvántartást kiemelten védett adatként kezelték.
- Mi következtethető belőle?
- A fejlécből annyi biztosan kiderül, hogy állambiztonsági nyilvántartási iratról van szó, és nem például munkahelyi vagy rendőrségi adatlapról.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- A fejléc semmit nem mond az érintett személyről. A „szigorúan titkos” jelzés az irattípusnak szól, nem annak, hogy az illető különösen fontos lett volna.
02 / 12 · előlap
Személyazonosító adatok
- Mit jelent?
- A karton elején a beszervezett vagy a sikertelenül beszervezni próbált személy adatai szerepelnek[3]. A minta szerint nőknél a leánykori nevet kellett feltüntetni, az asszonynév külön sorba került[1].
- Mire használták?
- Ezekkel az adatokkal azonosították a személyt a központi nyilvántartásban. Ma is ezek a legfontosabb azonosítók: az ÁBTL is név, születési hely és idő, valamint anyja neve alapján keres[6].
- Mi következtethető belőle?
- Ha a név, a születési adatok és az anyja neve együtt egyeznek, nagy valószínűséggel ugyanarról a személyről van szó. Nőknél érdemes a leánykori névvel keresni.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- Egy névegyezés önmagában nem azonosítás: közös neveknél sok névrokon lehet. A karton azt sem bizonyítja, hogy a személy tudott arról, mit rögzítettek róla.
03 / 12 · előlap
Foglalkozás, munkahely, lakcím, végzettség
- Mit jelent?
- A minta szerint a karton rögzítette a foglalkozást, a munkahelyet, a lakcímet és az iskolai végzettséget[1].
- Mire használták?
- Ezek az adatok mutatták meg, milyen környezetben mozgott a személy. Ebből adódott, mely közösségekről, intézményekről adhatott információt.
- Mi következtethető belőle?
- Az adatok a kitöltés idejére vonatkoznak. Megmutatják, milyen élethelyzetben volt a személy a beszervezéskor, és hol érdemes keresni róla további iratokat.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- Később az adatok megváltozhattak: a karton egy pillanatfelvétel. Abból, hogy valaki egy intézményben dolgozott, nem következik, hogy kollégáiról jelentett.
04 / 12 · előlap
Pártállás, katonai viszony, állampolgárság, nemzetiség
- Mit jelent?
- A minta külön kérdezte a pártállást és a katonai viszonyt az 1945 előtti és utáni időszakra. A korabeli szóhasználat szerint „felszabadulás előtt” és „után”. Az állampolgárság és a nemzetiség is külön rovat volt[1].
- Mire használták?
- A korszak logikája szerint a politikai múlt és a katonai kötődés a megbízhatóság megítélésének része volt.
- Mi következtethető belőle?
- A rovatokból kiolvasható, hogyan látta a nyilvántartás a személy politikai hátterét a kitöltéskor.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- Egy „párton kívüli” vagy éppen „párttag” bejegyzés nem jelzi, ki volt hajlandó az együttműködésre, és nem minősíti a személy meggyőződését.
05 / 12 · hátlap
A beszervezés ideje
- Mit jelent?
- A beszervezés dátuma. Az ÁBTL 2026-ban bemutatott kartonjain a beszervezés részletei a hátoldalon szerepelnek[3]; a mezőt az 1972-es kartonminta is tartalmazza[1].
- Mire használták?
- A beszervezést követő 72 órán belül a kartonokat a BM Nyilvántartó Központ 1. Osztályához kellett küldeni központi nyilvántartásba vételre[1].
- Mi következtethető belőle?
- A dátum megmutatja, mikortól tartotta nyilván az állambiztonság a személyt. Ehhez lehet viszonyítani a többi irat, például a jelentések keltét.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- Kartont a meghiúsult beszervezésről is ki kellett állítani[1]. A dátum tehát egy kísérlet vagy egy nyilvántartásba vétel időpontja, nem az együttműködés kezdetének bizonyítéka.
06 / 12 · hátlap
A beszervezést végezte
- Mit jelent?
- A beszervező tiszt neve, rendfokozata és szervezeti egysége[1]. A demonstrációs kartonon a III/III-4. a kulturális területtel foglalkozó osztály jelzése[7].
- Mire használták?
- A rovatból kiderült, melyik szerv és melyik tiszt felelt a beszervezésért. A hálózati személyt később másik szervnek is átadhatták, ezt a naplóban vezették[1].
- Mi következtethető belőle?
- Az egység jelzéséből következtetni lehet arra, milyen területen akarták a személyt használni. A III/III-hoz tartozó egység a belső elhárítást jelzi[8].
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- A beszervező nem feltétlenül azonos a későbbi kapcsolattartó tiszttel (tartótiszttel). Arról, hogy a tiszt és a beszervezett között később mi történt, a karton nem szól.
07 / 12 · hátlap
Minősítése
- Mit jelent?
- A hálózati kategória. 1972 után ez a titkos munkatárs (tmt.), a titkos megbízott (tmb.) vagy az ügynök (ü.) lehetett[1]. Korábban más kategóriák voltak érvényben[9].
- Mire használták?
- A korabeli meghatározások szerint a kategória az együttműködés jellegét és a beszervezés alapját fejezte ki: a titkos munkatárs például a hálózat „kipróbált tagja” volt, a titkos megbízottat pedig ennél hátrébb sorolták[10].
- Mi következtethető belőle?
- A kategóriából kiderül, hogyan sorolta be az állambiztonság a személyt a kitöltés idején. 1972 után a hálózat nagy része titkos megbízott volt[9].
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- A „tmb.” vagy „ü.” bejegyzés nem a személy tényleges tevékenységét írja le, hanem a hivatalos besorolást. Hogy valóban adott-e információt, a karton nem mutatja.
08 / 12 · hátlap
A beszervezés alapja
- Mit jelent?
- A korabeli szakszótár három beszervezési alapot ismert: hazafias (eszmei, politikai), terhelő vagy kompromittáló, illetve anyagi érdekeltség[11].
- Mire használták?
- Az alap határozta meg, milyen módon próbálták az együttműködést fenntartani, és befolyásolta a kategóriát is.
- Mi következtethető belőle?
- A rovat azt mutatja, hogyan rögzítette az állambiztonság a beszervezés indokát.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- A „hazafias” bejegyzés nem jelenti, hogy a személy meggyőződésből vállalta az együttműködést. A tényleges nyomásról, félelemről vagy zsarolásról a karton nem tanúskodik. Ehhez a teljes iratanyag kell.
09 / 12 · hátlap
A foglalkoztatás vonala
- Mit jelent?
- Az a terület vagy „vonal”, amelyen a hálózati személyt foglalkoztatni kívánták[1].
- Mire használták?
- A vonal mutatta meg, milyen ügyekben és milyen közegben vették igénybe a személyt. A III/III osztályai is vonalak szerint tagolódtak: egyházak, ifjúság, kultúra és más területek[7].
- Mi következtethető belőle?
- A vonalból kiderül, milyen célra szánták a beszervezést, és ezzel az is, mely ügydossziékban érdemes keresni.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- A tervezett felhasználás nem azonos a tényleges munkával. A vonal azt mutatja, mire szánták a személyt, nem azt, mit tett.
10 / 12 · hátlap
Fedőneve
- Mit jelent?
- A konspiratív álnév. A szabályzat szerint „beszervezés után a hálózat fedőnevét szabad, illetve kell használni”, a valódi nevet pedig a jelentésekben használni „szigorúan tilos” volt[1].
- Mire használták?
- A jelentéseket és a róluk szóló iratokat a fedőnév kötötte a személyhez. A kartonon a valódi név és a fedőnév együtt szerepel, ezért kulcsfontosságú az azonosításhoz.
- Mi következtethető belőle?
- A fedőnév segít megtalálni a személy jelentéseit és a róla szóló iratokat a levéltárban.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- Ugyanazt a fedőnevet több személy is viselhette[12], ezért a fedőnév önmagában nem azonosít. Az sem bizonyítja, hogy a fedőnéven bármilyen jelentés született.
11 / 12 · hátlap
Kelt, aláírás
- Mit jelent?
- A kitöltés dátuma és aláírás. A szabályzat szerint a kartont a szerv nyilvántartója állította ki egy kérdőív alapján, és ő írta alá[1].
- Mire használták?
- Az aláírás a nyilvántartásba vétel hivatalos rögzítése volt. Egy beszervezésről két 6-os karton készült[1].
- Mi következtethető belőle?
- A kelet és az aláírás a nyilvántartás belső folyamatát dokumentálja.
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- Az aláírás a nyilvántartóé, nem a beszervezetté. A karton tehát nem a beszervezett személy saját nyilatkozata. Az együttműködési nyilatkozat, ha volt, a B-dossziéban található[1].
12 / 12 · hátlap
Naplószám, dossziészám, irattári szám
- Mit jelent?
- A kartonminta végén, külön szerepel a három nyilvántartási szám: naplószám, dossziészám és irattári szám[1].
- Mire használták?
- A központi nyilvántartás dossziészámmal ellátva küldött vissza egy kartonpéldányt. Ezután nyitották meg a személy B- és M-dossziéját[1]. A számok kötik össze a kartont a naplóval és a dossziékkal.
- Mi következtethető belőle?
- A számok mutatják meg, hol lehet tovább kutatni. A dossziészám alapján lehet a levéltárban a B-dossziét keresni, a nyilvános keresőben a B-dosszié-szám külön keresési mező lesz[3].
- Mit NEM bizonyít önmagában?
- A dossziészám csak azt jelzi, hogy dossziét nyitottak, azt nem, hogy a dosszié fennmaradt-e. Sok dossziét megsemmisítettek[4].
Hogyan készült egy 6-os karton?
A BM 0012/1972. sz. parancsához csatolt szabályzat, amely 1973. január 1-jétől volt hatályos, így írta le a folyamatot[1]:
- A beszervezés után az operatív tiszt kérdőívet töltött ki a beszervezettről.
- A kérdőív alapján a szerv nyilvántartója két 6-os kartont állított ki, és aláírta őket.
- A kartonokat a beszervezéstől számított 72 órán belül a BM Nyilvántartó Központ 1. Osztályához kellett küldeni központi nyilvántartásba vételre.
- A központ dossziészámmal ellátva visszaküldött egy példányt. Ezután nyitották meg a hálózati személy B-dossziéját és munkadossziéját.
Kartont akkor is ki kellett állítani, ha a beszervezés meghiúsult. Ilyenkor a meghiúsulás okát is fel kellett rajta tüntetni[1]. A szabályzat a hálózati személyekre B-dosszié és munkadosszié nyitását írta elő. A jelentések a munkadossziéba kerültek[1]. Lásd: B-dosszié, beszervezés.
A kartonok családja
A 6-os karton egy kartonrendszer része volt. Ugyanez a szabályzat további kartontípusokat is előírt[1]:
| Karton | Mire szolgált? |
|---|---|
| 6. | a beszervezett, illetve a sikertelenül beszervezni próbált személy nyilvántartása |
| 6/a | a hálózati személy fontosabb bel- és külföldi kapcsolatai |
| 6/b | a konspirált (K-) és találkozási (T-) lakások címnyilvántartása |
| 6/c | statisztikai karton |
| 6/d | az élő hálózati személyek címnyilvántartása |
| „figyelő” karton | tervezett vagy elhúzódó beszervezés jelöltjéről, egyéves határidővel |
Értelmezés Ez az értelmezésnél is fontos. Egy név a nyilvántartásban nemcsak beszervezettként szerepelhet, hanem például egy hálózati személy kapcsolataként vagy egy beszervezésre kiszemelt jelöltként is.
Mit bizonyít, és mit nem?
Értelmezés Ungváry Krisztián történész szerint „alapesetben egy kitöltött karton arra mindenképp bizonyíték, hogy valakinek a beszervezését megkísérelték”[13].
Tény Az ÁBTL hivatalos álláspontja szerint a nyilvántartásba vétel „még nem jelenti, hogy tényleg dolgozott is számukra”[4]. A levéltár főigazgatója a 2026. szeptember 29-i sajtótájékoztatón két kartont mutatott be. Az egyik beszervezett munkadossziéjába egyetlen bejegyzés sem került, a másik öt kötet dossziét írt tele[3]. A közzétett adatok között olyanok is lesznek, akik a beszervezést megtagadták[14].
A karton alapján állítható
- az állambiztonság az illetőt nyilvántartásba vette, vagy megkísérelte beszervezni;
- mikor, melyik szerv és milyen besorolással;
- milyen fedőnevet és nyilvántartási számokat kapott;
- milyen területen akarták foglalkoztatni.
A karton alapján nem állítható
- hogy az illető ténylegesen jelentett, és ha igen, mit és kiről;
- hogy kinek ártott-e;
- milyen nyomás, félelem vagy kényszer hatására történt a beszervezés;
- hogy meddig és milyen intenzitással tartott a kapcsolat.
Ezekhez a B- és M-dossziék, a jelentések és a megfigyelt személyek iratai kellenek. Ezek nagy része nem maradt fenn, vagy nem kerül fel az internetre.
Szakmai vita: hamisíthatók voltak-e a kartonok?
Értelmezés Bálint László, az állambiztonság egykori kémelhárító tisztje A 6-os karton. Az „ügynökkártya“ aduásza? című, 2016-ban megjelent könyvében a kartonok bizonyító erejét vitatja. Ungváry Krisztián recenziója szerint „Bálint azt állítja, hogy a nyilvántartásba a rendszerváltáskor hamis 6-os kartonokat helyezhettek el.”[13]
Értelmezés Ungváry szerint ez technikailag lehetetlen, mert „minden kartonhoz emelkedő sorszámú, külön naplókban könyvelt dossziészámok tartoznak”. Emellett a 6-os karton mellett mindig ki kellett állítani a 6/c (statisztikai) és a 6/d (lakcím-) kartont is. A recenzió a 6/a kartont és az 1960-as évektől az állambiztonsági adatlapot is említi. Egy hamis kartonnak tehát több, egymástól független nyilvántartásban is nyomot kellett volna hagynia. Ungváry ugyanakkor elismeri, hogy ritkán fiktív beszervezések és fiktív jelentések is előfordultak[13].
Irat állítja Ungváry Bálint saját korábbi, bírósági tanúvallomását is idézi, amely szerint „önmagában 6-os karton nem létezett, ahhoz az általam már meghatározott, illetve felsorolt dokumentumoknak kellett társulnia”. Ungváry ezt a könyv ellen fordítja, mert a könyv erről nem beszél[13].
Értelmezés Mit jelent ez az olvasónak? Egy kartont érdemes összevetni a többi nyilvántartással: a B-naplóval, a dossziészámmal és ha van, a dossziéval. Ha ezek egybevágnak, a hamisítás feltevése gyenge. Ha a karton egyedül áll, az önmagában sem a hamisítást, sem a hitelességet nem bizonyítja, csak a további kutatás szükségességét.
Mennyi maradt fenn?
Az ÁBTL hivatalos oldala szerint „körülbelül 36 ezer” 6-os karton maradt meg[4]. A 2026-os közzétételről szóló beszámolók ennél kevesebbről írnak: a HVG májusban 24 ezer őrzött kartont említett[5], a közzétételben pedig mintegy 24–25 ezer kartonadat szerepel[15][16]. Az eltérés oka nyilvánosan nem tisztázott. A kartonrendszerből kartonok hiányoznak[17]. A levéltár hálózati nyilvántartásai az 1950 és 1990 közötti időszak iratait fogják át[18].
Következő lépés
Ha találtál egy kartont: Hogyan keress és hogyan értelmezd a találatot? A kartonon szereplő fogalmak: fedőnév, hálózati személy, tartótiszt, III/III.
Gyakori kérdések
Mi az a 6-os karton?
A 6-os (hatos) karton az állambiztonság hálózati nyilvántartásának alapdokumentuma volt. Minden beszervezett személyről ki kellett tölteni, és azokról is, akiknek a beszervezése meghiúsult. Rögzítette a személy adatait, a beszervezés idejét, alapját, a hálózati kategóriát és a fedőnevet.
Ha valakinek van 6-os kartonja, akkor besúgó volt?
Nem feltétlenül. A karton azt bizonyítja, hogy az állambiztonság az illetőt nyilvántartásba vette, illetve megkísérelte beszervezni. Azt nem mutatja meg, hogy ténylegesen jelentett-e, mit és kiről. Ehhez a dossziék és a jelentések kellenek.
Miért „6-os” a karton neve?
Az 1972-es nyilvántartási szabályzat a kartontípusokat számmal jelölte: a hálózati személyek kartonja a „6.” jelzést viselte, a rokon kartontípusok 6/a, 6/b, 6/c és 6/d jelzést kaptak.
Hamisíthattak-e utólag 6-os kartonokat?
Bálint László volt állambiztonsági tiszt 2016-os könyvében felveti, hogy a rendszerváltáskor hamis kartonokat helyezhettek a nyilvántartásba. Ungváry Krisztián történész szerint ez technikailag lehetetlen, mert minden kartonhoz külön naplókban könyvelt dossziészám, valamint 6/c és 6/d karton is tartozott. Egy karton hitelességét ezért a többi nyilvántartással összevetve érdemes vizsgálni.
Hány 6-os karton maradt fenn?
Az ÁBTL hivatalos oldala szerint körülbelül 36 ezer. A 2026-os közzétételről szóló sajtóbeszámolók 24–25 ezer kartonról írnak. Az eltérés oka nem tisztázott.
Hol nézhetem meg a valódi 6-os kartonokat?
2026. november 4-től a nyitottaktak.hu-n, regisztráció nélkül. Az AKTUM oldalán látható karton saját készítésű demonstráció, minden adata kitalált.
Források
- Levéltár A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0012. számú parancsa és melléklete: Szabályzat a BM. állambiztonsági szervek hálózatának nyilvántartására . ÁBTL forrásközlés , 1972. 07. 31. (hatályos 1973. 01. 01-től). Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Ablonczy Bálint (interjú Cseh Gergő Bendegúzzal): Buszsofőrök, vasutasok, erdészek – családok tízezrei szembesülnek hamarosan rokonuk ügynökmúltjával . Válasz Online , 2026. 09. 16.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Budai Balázs: „Szinte mindenki talál ismerőst” – nyilvánosságra kerül az ügynökadatbázis, bemutatták az oldalt . Index , 2026. 09. 29.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Levéltár Az ügynökakták nyilvánossága . Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára . Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó 24 ezer ügynöki adatlapot hozhatnak nyilvánosságra október 22-ig, de ezekből kulcskérdések nem derülnének ki . HVG , 2026. 05. 28.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Levéltár Gyakran ismételt kérdések . Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára . Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Levéltár A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség ügyrendje (80-223/1972) . ÁBTL forrásközlés , 1972. 04.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Levéltár A Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége ügyrendje (10-530/1972) . ÁBTL forrásközlés , 1972. 03. 15.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Szakirodalom Takács Tibor: Hálózat-e a hálózat? Az állambiztonsági ügynökség fogalmáról . tanulmánykötet-fejezet, 157–168. o. (Eszterházy Károly Egyetem publikációs adattára) . Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Dudás Gergely: Civilek és hivatásosok a hálózatban . Világgazdaság , 2002. 06. 24.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Szakirodalom Takács Judit: Az intézményesített homofóbia állambiztonsági alkalmazása az 1960-as évek Magyarországán . Socio.hu, 2018/1 . Megtekintve: 2026. 10. 29.. Az Állambiztonsági értelmező kéziszótár (BM, 1980) meghatározásait idézi.
- Sajtó Murányi Gábor: Minek az alapján kapták az egykori ügynökök fedőneveiket? . HVG , 2005. 03. 02.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Szakirodalom Ungváry Krisztián: Ügynökök tanúja könyvet ír . Betekintő, 2017/1 . Megtekintve: 2026. 10. 29.. Recenzió: Bálint László: A 6-os karton. Az „ügynökkártya” aduásza? (2016).
- Sajtó Zeller Márton: Óvatosságra int az ügynökaktákkal kapcsolatban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az ismerősi körében szinte mindenki fog találni hálózati személyt . Lakmusz , 2026. 09. 29.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Riba István: 55-60 ezer nevet tesznek közzé hamarosan a kereshető ügynökadatbázisban, de azért még lesz min dolgozni . HVG , 2026. 09. 29.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Több tízezer név, emberi sorsok és családi titkok: november 4-én megnyílnak az ügynökakták . Reakció , 2026. 10. 25.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Az év végéig folyamatosan kerülnek majd nyilvánosságra az ügynökakták – háttér, menetrend . Infostart , 2026. 08. 04.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Levéltár Az ÁBTL fond- és állagjegyzéke . Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára , 2024. 01. 01.. Megtekintve: 2026. 10. 29..