Ügynökakták 2026: mit, mikor és hogyan hoznak nyilvánosságra?

Mi nyílik meg november 4-én?

A törvény célja a címe szerint az „elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárása”[1]. A gyakorlatban a nyilvánosságra hozatal ütemezve történik. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2026. szeptember 29-i sajtótájékoztatója szerint az első ütemben három iratcsoport adatai kerülnek fel[3][6]:

A beszámolók szerint egy találatra kattintva PDF nyílik meg: a karton, a szalagadat vagy a naplóbejegyzés képe[3]. A letölthető iratokra halvány vízjel és hitelesítő bélyegző kerül, hogy nehezebb legyen hamisítani őket[4]. A keresés regisztráció és Ügyfélkapu nélkül működik[3]. A keresés lépéseiről külön útmutatót írtunk: Hogyan keress a nyilvános ügynökaktákban?

Menetrend

1. 2026. szeptember 15. Az Országgyűlés elfogadja a 2026. évi LI. törvényt[1].
2. 2026. szeptember 18. A törvényt kihirdetik[1].
3. 2026. szeptember 29. Az ÁBTL sajtótájékoztatón bejelenti a nyitottaktak.hu indulását és az ütemezést[2].
4. 2026. október 14. Kihirdetik a 2026. évi LX. törvényt, amely az érdemi rendelkezések hatálybalépését november 4-re teszi[9]. A korábbi tervekben októberi dátumok szerepeltek[6].
5. 2026. november 4. Hatályba lép a törvény érdemi része, amelynek 22. § a) pontja hatályon kívül helyezi a 2003. évi III. törvényt[10], és elindul a nyitottaktak.hu[2].
6. 2027. február 25-ig Felkerülnek a beszervezési dossziék (sajtóértesülés)[3].

Mi nem kerül nyilvánosságra?

A nyilvánosság nem teljes körű. Az eddig ismertetett szabályok szerint:

• A jelentések nem kerülnek fel az internetre. Ezeket a levéltárban ismerhetik meg a kutatók, az érintettek és a jogosult hozzátartozók[4].
• Az érzékeny adatokat kitakarják. Ilyen az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre és a szexuális irányultságra vonatkozó adat[4][11].
• A harmadik személyek adatai védettek. Ezek sokszor éppen az áldozatok. Egy beszámoló szerint emiatt a levéltárnak minden oldalt át kell vizsgálnia[12].
• Egyes iratok minősítettek maradhatnak nemzetbiztonsági, külpolitikai, nemzetközi jogi vagy személyvédelmi okból[13].

A törvény preambuluma szerint a közzététel során „az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok, valamint a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény”[1].

Hány név szerepel?

Erre ma nincs egyetlen hiteles szám. Az ÁBTL saját megfogalmazása szerint pontos számot azért sem lehet mondani, mert „nincs ilyen hiteles nyilvántartás”[5]. A különböző forrásokban közölt adatok:

A kartonok és a szalagadatok ugyanarról a személyről is szólhatnak, ezért a számok nem adhatók össze. A nyilvántartás ráadásul hiányos: a szalagokról töröltek, kartonok hiányoznak, a naplók töredékesek[14].

Mit jelent, ha valaki szerepel?

Tény Az ÁBTL hivatalos tájékoztatója szerint a nyilvántartásba vétel azt jelenti, hogy az állambiztonság az illetőt hálózati személyként „tartotta nyilván”. Ez azonban „még nem jelenti, hogy tényleg dolgozott is számukra”[5].

Tény A levéltár arra is figyelmeztet, hogy a nyilvántartások nem teljesen hitelesek, mert az állambiztonság „nagy előszeretettel élt a manipuláció eszközeivel”[5].

Értelmezés A szeptember 29-i sajtótájékoztatón az ÁBTL főigazgatója két kartont mutatott be. Az egyik beszervezett munkadossziéjába egyetlen bejegyzés sem került, a másik öt kötet dossziét írt tele. A kartonokból önmagukban ez a különbség nem derül ki[3]. Az adatbázisban olyanok is szerepelnek, akiket megpróbáltak beszervezni, de nemet mondtak. A levéltár hangsúlyozza, hogy nem „ügynöklistát” tesz közzé, és nem állapít meg erkölcsi vagy jogi felelősséget[4].

Egy találat ezért mindig kiindulópont, nem ítélet. Arról, hogy egy karton mezőiből mi olvasható ki és mi nem, interaktív magyarázatot készítettünk: Mi az a 6-os karton?

Helyesbítés és saját nyilatkozat

Az ÁBTL tájékoztatása szerint az érintett helyesbítést fűzhet a róla szóló irathoz, és leírhatja a saját álláspontját. Ezt a levéltár az eredeti dokumentum mellett teszi hozzáférhetővé[4]. Az Index beszámolója szerint ez a hozzátartozókra is vonatkozik[3]. A helyesbítés már a korábbi szabályozásban is létezett: a nyilatkozat az eredeti irathoz csatolódik, de azt nem változtatja meg[15].

Jogi háttér 1994–2026

• 1994. évi XXIII. törvény: az „átvilágítási” törvény, amely egyes fontos közjogi tisztségek betöltőinek állambiztonsági múltját vizsgálta[16].
• 2003. évi III. törvény: létrehozta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, és szabályozta az iratok megismerését[10]. A 2026. évi LI. törvény 2026. november 4-i hatállyal hatályon kívül helyezi[10].
• 2005: február végén egy magát „Szakértő’90”-nek nevező névtelen szerző 219 nevet tartalmazó „ügynöklistát” tett közzé az interneten[17]. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság a 37/2005. (X. 5.) AB határozatban alkotmányellenesnek mondta ki a titkosszolgálati iratok interneten történő hozzáférhetővé tételét[18].
• 2026. évi LI. törvény: új alapokra helyezi a levéltár működését és az iratok nyilvánosságát. Érdemi része 2026. november 4-én lép hatályba[1][9].

A sajtó szerint a törvény más szabályokat is módosít. Az érintett halála utáni védelmi idő 30 évről 5 évre csökken, és bővül a hozzátartozók köre, akik betekinthetnek az iratokba[4]. Ezeket a részleteket a törvény hatályos szövegének közzététele után a jogszabály alapján pontosítjuk.

Gyakori kérdések