Mire szolgált a fedőnév?
A fedőnév a hálózati személy konspiratív álneve volt. Arra szolgált, hogy a valódi név az iratokban és a mindennapi ügyintézésben ne szerepeljen. Az 1972-es nyilvántartási szabályzat két egyértelmű előírást tartalmaz[1]:
„Beszervezés után a hálózat fedőnevét szabad, illetve kell használni.”
„A hálózat nevét feljegyzésekben, jelentésekben, felszólalásokban, telefonon stb. használni szigorúan tilos.”
A 6-os kartonon a fedőnév külön mezőben szerepelt („Fedőneve:”)[1], így a karton kötötte össze a valódi nevet az álnévvel. Ezt mezőről mezőre bemutatjuk a 6-os karton oldalon.
Ki választotta a fedőnevet?
Értelmezés A HVG 2005-ös összefoglalója szerint a fedőnevet legkésőbb a beszervezési nyilatkozat aláírásakor kellett megadni. Rendszerint a tiszt javasolta, de a beszervezett választhatott mást is[2]. Ennek pontos szabályzati szövegét nem láttuk, ezért a gyakorlatot nem általánosítjuk.
Nem csak emberek kaptak fedőnevet
Nemcsak személyek kaptak fedőnevet: egy konspirált lakás például a „Tanya” fedőnevet viselte[3]. Egy hálózati személy pályafutása során új fedőnevet is kaphatott, például amikor új tiszthez került[3]. Ezért egy iratban szereplő fedőnév nem mindig személyre utal, és ugyanaz a személy különböző időszakokban más-más néven szerepelhetett.
Fedőnév és nyilvántartási számok
A fedőnév személyhez kötött álnév. A nyilvántartásban a személy és a dossziéi ettől független számokat is kaptak. Az 1972-es kartonmintán ilyen a naplószám, a dossziészám és az irattári szám[1].
Nyitott kérdés A nyitottaktak.hu bejelentett keresőmezői között szerepel a „nyitószám” is[4]. Ennek pontos jelentését és viszonyát a fenti számokhoz a kereső indulása után, a levéltár irattípus-leírásai alapján pontosítjuk.
Gyakori félreértések
Tény A fedőnév önmagában nem azonosít. Ugyanazt a fedőnevet több személy is viselhette. A HVG szerint ez a nyilvántartás 1970-es évekbeli gépesítése után vált ritkábbá[2]. Azonosításhoz a születési adatok és az anyja neve kell.
Tény Nem minden fedőnév mögött áll hálózati személy. Fedőnevet egy lakás is kaphatott (lásd fent). A hálózaton kívüli „társadalmi kapcsolat” viszont a katonai elhárítás 1983-as szabálya szerint főszabályként nem használhatott fedőnevet[5]. A fedőnév jelenléte vagy hiánya tehát önmagában nem dönti el, ki milyen viszonyban állt az állambiztonsággal.
Források
- Levéltár A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 0012. számú parancsa és melléklete: Szabályzat a BM. állambiztonsági szervek hálózatának nyilvántartására . ÁBTL forrásközlés , 1972. 07. 31. (hatályos 1973. 01. 01-től). Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Murányi Gábor: Minek az alapján kapták az egykori ügynökök fedőneveiket? . HVG , 2005. 03. 02.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Szakirodalom Takács Tibor: Egyszerű történet. A „Tanya” fedőnevű K-lakás, 1968–1980 . Betekintő, 2015/1 . Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Sajtó Budai Balázs: „Szinte mindenki talál ismerőst” – nyilvánosságra kerül az ügynökadatbázis, bemutatták az oldalt . Index , 2026. 09. 29.. Megtekintve: 2026. 10. 29..
- Levéltár Intézkedés a hálózatszervezésről, a tömegkapcsolatok felhasználásáról és a „T” helyek létesítéséről (BM III/IV. Csoportfőnökség 8/1983. sz. intézkedése) . ÁBTL forrásközlés , 1983. 10. 10.. Megtekintve: 2026. 10. 29..