Mágnesszalagok

Más néven, írásmódban: mágnesszalag · H adattár · szalagadatok

Mik a mágnesszalagok?

Az ÁBTL állagjegyzéke szerint a levéltár „Állambiztonsági adattárak” állagában összesen 18 mágnesszalagot és 2 DVD-t őriz. Ezek között három adattár, a „G”, a „H” és a „K” jelű, egyenként 6 szalagon található[1]. Az állagjegyzék az adattárak időkörét 1990-re és 2010-re teszi[1].

A három adattár

A „H” adattár a belső elhárítás, a kémelhárítás, a katonai elhárítás és a hírszerzés beszervezettjeit is tartalmazza[3]. Az adatok táblázatszerű sorok, fénykép és iratmásolat nélkül[4].

Hány nevet tartalmaz?

Tény Az ÁBTL szerint a mágnesszalagokon hozzávetőleg 58 ezer személy neve szerepel[5]. A levéltár főigazgatója szerint ez a valahai hálózati állománynak „mindössze egyharmada”[6]. Az adattárakból rendszeresen töröltek[2]. A gépi nyilvántartás kiépítése a BM-ben az 1970-es évek elején kezdődött[6].

A szalagok útja a nyilvánosságig

• 2007–2008: a Kenedi János vezette szakértői bizottság megállapította, hogy a 2060-ig titkosított szalagok megvannak[7].
• 2017: egy törvénymódosítás után a szalagok az Alkotmányvédelmi Hivataltól az ÁBTL-hez kerülnek[2][4].
• 2026: a 2026-os törvény a „H” jelű hálózati nyilvántartás nem minősített adatainak nyilvánosságát írja elő[8]. Az adatok november 4-től kereshetők a nyitottaktak.hu-n[4].

Mit bizonyít egy szalagadat?

Tény Az ÁBTL szerint a szalagadatok mögött nincsenek bizonyító erejű iratok. Többnyire csak azt mutatják, hogy volt beszervezési dosszié, és nagyjából milyen területen[4]. A „H” adattárban ráadásul nemcsak hálózati személyek szerepelnek[2].

Értelmezés Egy szalagadat ezért kiindulópont a további kutatáshoz: megmutatja, hol érdemes keresni a levéltárban. Arról, hogy valaki ténylegesen mit tett, nem tanúskodik.